Angyaloknak dallamát
Tudom, hogy meguntad már,
S valahol ember lettél.
Kíváncsi is voltál rá
Miért nem tér jóra rossz,
Magadon próbálkozol
Álruhában valahol.
Emberlét nem könnyű ám!
De ezt tapasztalhatod
Öröm, s fájdalom között
Embertestben valahol.
Hiányzik-e hatalmad?
Dicsfény nem volna-e jobb?
Lenézni ott, vagy térden,
Szeleburdi Isten, most?
És amikor ráeszmélsz,
Mit is hagytál odafönt?
- Csak azért, hogy ember légy
Valahol az emberért.
Mert szent látogatásod
Célja nem önmagad vagy,
Te csak látni akarod,
Élhet-e az ember ma
A Teremtéshez méltón.
És amikor hazatérsz
Megbírálni mi mindent
A szeretet mérlegén,
Tudd, a szeretet biz nehéz
Legeslegtöbb esetben.
Nem tudom, hogy hol születtél,
Mely emberben vagy Te ott,
Éppen ezért szeretném
Szeretni valamennyi
Embertársam bármikor,
Bizony nem csak valahol!
