Angyalszárnyak

Angyalszárnyak


Álmomban repültem,

Itt voltam, máskor meg ott.

Úgy jártam-keltem,

Mint égben az angyalok.


Szárnyaltam lengő szélben,

Delelő verőfényben,

Túl a súlynak törvényén,

Szálltam légnek örvényén.


Aztán süllyedni kezdtem,

Egyre csak prüszköltem.

Eltűntek a piheszárnyak,

Az orromba beleszálltak.


Felébredtem ettől,

Szelíd vergődéstől.

Orromban egy tollpihe

A párnámból hullt ide.


Felébredtem magamtól

Vagy valami mástól?

Halk neszű szuszogástól,

Vagy gyenge karcsapástól?


Valóságba visszabújva

A legszebb angyalt szemlélem,

Egy pihe párnán nyújtózkova

Ébredező feleségem.


© Szemerei Gáborné/ Szeretettel komponálva. Minden jog fenntartva
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el