Árva Lélek

Vasúti kocsiban robaj,

Árva Lélekkel megy vonat.

Robog csak vele a világ,

Elmosódik ablakon át.

Egy kicsit lerongyosozzák,

Mutogatják, kicsúfolják.

Égre szóló nyomorúság,

Ruháján a kis szakítás.

Árva Lélek elszendereg,

Szemén könnyecske pereg.

Árva bár, de mégsem szegény,

Potyára minden nevetés.

Édesatyja várja ám őt,

Mint végállomás vezető.

Robog egyre zötykölődve,

Néz ő mindig csak előre.

Mennyi indulás, fékezés,

Reménye él, előre néz.

Lassít vonat, nincs robogás,

Látszik már a végállomás.

Alagút végén végleg áll,

Árva Lélek örömmel száll.

Édes boldogság övezi,

Atyja végre megöleli.

Árva lelke nem árva,

Eljutott mennyországba.