Telhetetlenségem alatt
Csak kínzó éhségem maradt.
Minél többre s többre vágytam,
Annál szegényebbé váltam.
Semmiségbe megmártóztam,
Vágyaimat széjjelmostam.
Magam helyett másra néztem,
És végre magamhoz tértem.
Ahogy messzebb merészkedtem,
Egyre inkább közeledtem.
Amennyire tartózkodtam,
Olyannyira gyarapodtam.
Amiről lemaradoztam,
Éppen attól gazdagodtam.
Kincsem kulcsa lett a nincsen:
Itt kelt bőséget az Isten.
