Én és Te
Belebújtam egy kisördög bőrébe
És az rögtön belehalt szégyenébe
Ki vagyok én?
Belebújtál sötét lelkembe
S feljutottam dicső mennyekbe
Mégis mért pont én?
Behívom lelkembe a Lelkedet
S azonnal célt talál életem
Megérdemlem én?
Öröklétet ajánlasz nekem
Gondolkodás nélkül elveszem
Már fel sem fogom én!
Már nem számít, ki vagyok én
Csak Te, kinek ott vagyok kebelén
Te vagy az, Mindenség!
