Kifogytam már a szép szavakból
Derűsekből kacagósakból
Keserű zokogás ami vár
Istenem tekints le végre rám
Keresem kutatom mosolyod
De csak a sötétség gomolyog
Száraz hűs üresség ami ráz
Istenem tekints le végre rám
Keresem elveszett szavakat
Istenem, hogy előhívjalak
Csak az elveszettség érzése ráz
Istenem tekints le végre rám
Egyszerre előbukkan egy szó
Istent hívó, mosolyt fakasztó
Már boldogság zokogása ráz
Istenem mosolyogsz újra rám
