Honvágy
Szelíd vad voltam, ifjú, bátor,
Nem ismertem még a világot,
Fogtam merszem és reményem,
Szívem új legelőt vágyott,
Elindultam, mendegéltem.
Vándor vad voltam, kíváncsi,
Erdő nagy urát imádni?
Csábít a dús, gazdag mező!
Erdő gyümölcsét kivárni?
Irány a jelen legelő!
Űzött vad vagyok, kifáradt,
Nem lelek nyugtot a világban,
Eszembe jut az intelem,
Talán nem késő a bánat,
Kutass utánam, Istenem!
Célzott vad leszek, elesek'
Erőm, reményem elveszett,
Ördög trófeája legyek?
Honvágyam utánad remeg:
Találj meg végre, Istenem!
