Isteni étel

Isteni étel

Egyszer csak gondolt egyet az Isten:

- Kisütök valamit az embernek,

Legyen hát mit ennie.

Mert lelki ételre szüksége van,

Szenvedésben és nyomorúságban,

Elhagyatottságában

Összeszedte a hozzávalókat,

Gondolatokat - tartósítókat,

És a legfontosabbat...

Fiát, világ malmában őrölte,

A bűnnek hatalmát eltörölve,

Összegyúrta az ételt.

Három napon által sült az étek

A tüzes pokloknak mélységében,

De húsvétra már kész lett.

Isteni étel! Kóstoljátok meg!

Naponta egyétek, szeressétek!

A világ kenyere

Istentől, értetek!