Belső szobámba ha belép
Akkor kigyúlnak a fények
Oly érthető lesz az egész
És látok Isten szemével
Közelbe jön a mindenség
Karnyújtásra a végtelen
Messze kerül az ellenség
És átitat a szerelem
Belső szobámba ha megyek
Én magam is megváltozom
Mennyei eső permetez
Abban én megmosakodom
Nincs a világnak más helye
Hol ennyire boldog vagyok
S ezért semmi mást nem teszek
Csak annyit mondok: itt vagyok!