Kapu

Szoros kapu

Kapu

Az életed minden napján

Furcsa kapu előtt állsz.

Azt gondolod tüzet okád,

S félelemtől remegve odébb állsz.

Hadd bátorítsalak, barátom,

Bár a tűz elevenen lángol,

A kapun túl furcsa világ vár,

Meglátod ott hever a valóság.

Tűznek lángja nem téged akar.

Perzselő hő megtisztítva betakar,

Hogy égesse mindazt, mi nem te vagy,

Menj, hadd égjen hamis önmagad!

Mikor átlépsz, úgy érzed majd,

A végtelen semmibe zuhansz.

Csodálkozni fogsz, ugyan ott vagy,

Csak a világ lett más - általad.

Lépj át rajta, rajta!

Hívd ki a világformáló csodát,

Ne légy gyáva, győzd le önmagad,

Odaát megérted, és megtalálod önmagad.