Nekem két kézzel szórtál,
Amikor fájdalmat osztottál,
De simogató kezed
Beteg lelkemre fekteted.
Nem nyafogok,Istenem.
Sokkal inkább hálával veszem,
S megáldom mindkét kezed,
És tűrő csendben szenvedek.
Bár célját Te ismered,
És azt tudom,hogy nem engeded,
Hogy majd áldás ne legyen
Az összes szenvedésemen.
