Legyek bár

Legyek bár

Legyek bár fényévnyi távol

Világnak hangzavarától,

Hol kezdődne a magány,

Nem lennék egyedül, Atyám!

Legyek bár oly nagyon messze

Hétköznaptól díszes ünnep,

Akkor sem leszek olyan szürke,

Kifest a fényes ujjad csücske.

Legyek bár levert, elesett,

Bánatomba beleveszett,

Ha mélybe beletapadnék,

Tőled új remény fakad még.

Legyek bár egy kicsit fásult,

Lelkem rossz lelkekkel társult,

Ha elhagyom a jó utat,

Kezed új távlatot mutat.

Legyek bár vidám, s kacér,

A víg életem sétatér,

Átjárkál a hő szeretet.

Csakis Tetőled jöhet ez!

Legyek bár én mindig boldog

és így érezzelek folyton,

De ha még lesz a bú vagy magány,

Így vagyok teljes Veled, Atyám!