Paprika
Piros paprika gádoron,
Felfűzve, lógva párolog.
Jaj, de szép!
Jaj, de szép!
Piros paprikát apukám
Porrá őrli ma délután.
Apukám!
Apukám!
Finom lesz majd a csemege,
Bele a zsákba, mind bele.
Csemege!
Csemege!
Ha megnövök, megígérem
Csemege lesz én belőlem.
Ígérem!
Ígérem!
Felnőtté őröl a világ,
Finom csemege paprikát.
Vegyétek!
Egyétek!
Isten malmai őrölnek,
Komoly felnőtté fejlődjek.
Őrölnek!
Őrölnek!
Felnőttként levesbe szállok,
Önmagamra rátalálok.
Találom!
Tálalom!
Mindenki örül miattam,
A levesnek jó ízt adtam.
Íz lettem!
Ízlettem!
Apukám szól: Gyere, fiam,
Még nagyon sok dolgunk akad!
Munka vár!
Munka vár!
De csak nézem a gádoron
A paprika, hogy párolog.
Jaj, de szép!
Jaj, de szép!
Némák ugyan, de beszélnek,
Nekem, s rólam mesélnek.
Mesélnek!
Mesélnek!
Meséjükben tanulság van,
Hogy a világ tányérjában
Izzadjak!
Ízt adjak!
