Rád várakozva...
Mint kitikkadt föld az esőre,
A kifáradt test új erőre,
Varangyos béka a mocsárra,
Tűnő árnyék a napsugárra.
Elvesztett gyermek az anyjára,
Elveszett lélek az Atyjára,
Ahogyan hangszer a muzsikára,
Megfásult költő csókos múzsára.
S ahogy az élettel betelve vágysz, majd elmúlásra,
Úgy vágyom én hiányodban mindig TEUTÁNAD...