Úgy szeretsz, mint anya gyermekét,
Az emlői adják ételét,
Veszedelemben a rejtekét.
Úgy szeretsz, mint férfi asszonyát,
Érte dolgozik életen át.
Csak neki adja minden csókját.
Úgy szeretsz, mint kertész a földjét,
Elveti, s lekaszálja zöldjét,
S tiszteli növény titkos csöndjét.
Úgy szeretsz, de még sokkal jobban,
Rágondolok, s a szívem dobban,
Arra késztet, hogy viszonozzam.
