Vasaló szalad a vásznon
Kisimítja szép ruhát
Egyszerre eltűnnek a ráncok
Frissülnek a ruhák puhán
Uram, lelkek vasalója
Üdíts fel engem is kérlek
A lelkem ráncát valóban
Simogasd ki hogy ne féljek
Gőzölj is át mert vacogok
Szerető forró lelked
Hogyha átjár kiolvadok
S újabb mosásig elleszek
